A közép-európait általában majdnem annyira foglalkoztatja a történelme, mint a saját élettörténete – az azonban már nem törvényszerű, hogy ez a képregényeiben is megnyilvánuljon. Lengyelországban azonban éppen így történt, és a helyi alkotók az állami megrendelésekre készülő háborús képregényektől a kilencvenes évek lakótelepi bandáinak sztorijain át a terápiás célú memoárokig számos alkalmat teremtettek az ország életének és lakóinak bemutatására.

Beszélgetés Ihar Babkou fehérorosz író-filozófussal, Mikola Rjabcsuk ukrán eszmetörténésszel és Dariusz Skórczewski lengyel irodalomtörténésszel. A három szerző a Szépirodalmi Figyelő és a Lengyel Intézet meghívására érkezett 2012 őszén Budapestre a lap Kelet-Európa és a posztkolonializmus kapcsolatával foglalkozó tematikus számának bemutatójára.

Dmitry Glukhovsky generációja egyik legnépszerűbb orosz írója, aki Metró 2033 című regényével hatalmas nemzetközi sikereket ért el, könyvét csak Oroszországban több százezer példányban adták el és videójáték is készült belőle. Új, magyarul olvasható Orosz népellenes mesék című könyvével a politikai szatíra világába kalandozik. - Szathmáry-Kellermann Viktória beszélgetett a szerzővel.

Bret Easton Ellis azon kevés világirodalmi szerzők egyike, aki monográfiát érdemelt ki Magyarországon. Talán nem a legrosszabb ómen, hogy a Jövőnéző fesztivál keretében megrendezett könyvbemutatón nem mindenkinek jutott hely. Fodor Péterrel és L. Varga Péterrel, Az eltűnés könyvei. Bret Easton Ellis két szerzőjével Molnár Gábor Tamás beszélgetett. - Ott jártunk.

Podczas gdy młode pokolenie polskich pisarzy prowokuje i zabawia za jednym razem, a wydawcy rywalizują ze sobą w znajdywaniu coraz młodszych i coraz bardziej utalentowanych „cudownych dzieci” literatury, przeciętny czytelnik może wybierać pomiędzy polską popularną fikcją, kryminałami, fantasy i science fiction, obok tzw. literatury wysokiej. Żaden z tych bestsellerów nie odniósł jednak sukcesu na Węgrzech. Niektóre z nich nie zostały przetłumaczone. Można podać kilka powodów takiej sytuacji. Sylwia Chutnik, radykalna gospodyni domowa i feministka okazała się zbyt radykalna, zbyt polityczna i feministyczna, by doczekać się publikacji na Węgrzech. Wydawnicza odmowa publikowania popularnej literatury polskiej spowodowana jest szeregiem czynników. Z jednej strony, podczas gdy węgierscy autorzy „literatury wysokiej” zwykle piszą swoje przeważnie postmodernistyczne teksty dla towarzyszeń pisarskich, fundacji i krytyki, by nie wspomnieć o ich kolegach po piórze, polscy autorzy zastosowali w stosunku do swojej publiczności całkowicie odmienne strategie, tworząc nie tylko „literaturę wysoką”, ale – wielu wypadkach – wybitnie rozrywkową i popularną. Te całkowicie odmienne strategie, jak również centralizacja węgierskiego życia kulturalnego wpływają na recepcję przetłumaczonych utworów znacznie bardziej niż powszechny kontekst środkowoeuropejski lub wzajemne zainteresowanie „skoligaconych” narodów. Jedynym wyjątkiem z grona młodych artystów, takich jak Dorota Masłowska, Michał Witkowski i wspomniana powyżej Sylwia Chutnik zdaje się pół-Węgier, pół-Polak, Krzysztof Varga, którego podwójna tożsamość stanowi klucz do sukcesu.

A Sonnenschein nehéz könyv, mert bevezet azoknak a megbomló elméjébe, akik nem tudnak megszabadulni a váratlanul bűnre fordult ártatlanság terhétől, és akik hangoktól, matematikai képletektől, költeményektől, sokszor pedig a nagyapakorban felfedezett, sosem látott, véres kezű szüleik képétől üldöztetve élnek. - Recenzió Daša Drndić Sonnenschein című könyvéről.